Eljött már a december, ünnep jár a tájra, Hópihe ül csendesen a kis fenyőfa ágra. Mikulás is útra kél, zsákja tele jóval, Kopogtat majd csendesen Arcán vidám mosollyal.
Fényben úszik már az éj, szívünkben az ünnep él. Hó lep minden gondolatot, s velünk járnak a csillagok.
Csengő csilingelve szól, mesét hoz a szélben, Kívánságok milliói elküldve levélben, Mézeskalács illata lengi be a házat, Nevetés és szeretet tölti meg a tájat.
Fényben úszik már az éj, szívünkben az ünnep él. Hó lep minden gondolatot, s velünk járnak a csillagok.
Esti égen táncolnak a karácsonyi fények, Kis szívekben felébred az ünneplők reménye. Szeretetből születik a meghitt, csendes este, Boldogsággal telik meg mindenki lelke.
Fényben úszik már az éj, szívünkben az ünnep él. Hó lep minden gondolatot, s velünk járnak a csillagok.