A nap felkél, a város még alszik, Te meg a sarokban ülsz, szívod a füstöt, A szemed csillog, de belül minden üres, Mire vársz, haver? Az idő már rég elment.
Kint a zene szól, de te nem hallod, Elvesztél az álmok ködében, mint egy vándor, Mi van veled, kutya? Hol van az irány? Csak egy hűvös pillanat, de máris vége van.