Szeptemberi vagyok

Az idén arra kértem az én drága párom;
Ugorjunk fel Tatára ősszel és ne nyáron.
Akkor lesz a szülinapom,szeptemberi vagyok;
Olyankor én gondot és bajt hátrahagyok.
Mivel nekem van a legjobb nejem a világon;
Megértette,hogy ezt mindennél jobban kívánom.
Beültünk a kiskocsinkba és elindultuk végre;
Elhagytuk az otthonunkat legalább egy hétre.
Boldog voltam ,amikor a szállásunkra értünk;
Valóra vált minden amit az égiektől kértünk.
Pazar volt a szoba és csodás a város;
Éreztem,hogy kettőnké,bizony csodás páros.
Feltöltődtem most egy évre,ide húz a vérünk;
Ha tudunk,ide jövőre is visszatérünk.