Másoknak a Pirelli, Mint a Dotz, ami felni, Csak egy márka, csak egy szó, Amelytől függ a tempó, Hogyha fényes érem vár... De nekem az énem már.
Másoknál a Pirelli Bontóba megy pihenni, Nem írnak rá szép mesét, Ha a verseny véget ért, Nincsen cél a cél után... Ez csak bennem él furán.
Nálam van egy Pirelli Gumiabroncs, kis semmi, Agyonhasznált roncskerék, Melyből másnak volt elég, S nem tűnt fel, hogy elhagyta... Ihlet ömlött egy dalba.
Én vagyok e Pirelli, Cél után, de sietni A bontóba nem fogok, Mert bár lényem nem forog, Teszi a Föld mesésen... Legalábbis remélem!
Mert ha így van, akkor van Értelem itt a porban...