Dalszöveg
Néha csak űzött vad, majd üldöző vadász,
Egyre hajtja lelkük a nyughatatlan láz.
Szárnyakat ad a vágy, sürget a száguldás,
Gyötrő a pihenés, nincs otthon maradás,
Egy vágy űzi őket a szabadság felé,
Szemükben izzó tűz, lelkük fellegeké.
Új tavaszban érzik a mámor varázsát,
Hódítják az ismeretlen, vad világát.
//: Ők, a motorok féktelen száguldói,
Vadregényes tájak szabad hódolói.
Suhanó angyalok, száguldó ördögök,
Összetartók jóban, rosszban egymás között.
Ők, a vad, szárnyaló álmok lovagjai,
A kötetlen élet hírhozó hadai.
Szerelmük lóerők szilaj vágtatása,
Takarójuk szálló por szürke palástja. : //
Oly büszkén táncolnak fénylő vasparipák,
Szivárványként szórják a napfény sugarát.
Szív veri motorok lüktető ritmusát,
Ezer szem bűvöli száz csillogó csodát.
Kéz fonódik kézre, régi és új barát,
Vöröslő nap festi földi vágyak útját.
Nyergel a motorhad, majd kienged a fék,
S viharként süvítve rájuk tör a messzeség.
//: Ők, a motorok féktelen száguldói,
Vadregényes tájak szabad hódolói.
Száguldó angyalok, dübörgő ördögök,
Összetartók jóban, rosszban egymás között.
Ők, a vad, szárnyaló álmok lovagjai,
A kötetlen élet hírhozó hadai.
Szerelmük lóerők szilaj vágtatása,
Takarójuk szálló por szürke palástja.