Ricsi

Egy hosszú nap végén Ricsi vár,
Szívében vágy, mit csak a munka tár.
Túlóra fénye, mint égi csillag,
Nevet, hisz tudja: nyomorában titka van.
Túlórázni boldogság,
Munka hozza meg a vágy.
Kacagva néz a világra,
Szomorúság így elillan.
Álmokban él, de az éj leszáll,
Nevet a sorsán, hiába fáj.
Ricsi a nevetésben talál menedéket,
Túlóra éjjele hoz neki békét.
Mélyen legbelül, fájdalom ül,
Nevetése a könnyeket elrejti tűr.
Ricsi sorsa így kerek,
Nevetve vár a holnap, míg a túlóra integet.