Űr

Szeretlek téged, drága kedvesem,
Szeretlek téged, mint az életem.
Szívem határtalan, mint az űr,
Szívem szerelmedben elmerül.
Szerelmedre vágytam, mint sivatag a vízre,
Bár igaz, sokára, de enyém lett végre.
S kevés volt rá a remény,
De szerelmed immár örökre enyém.
Megkaptam szerelmedet, mely lánggal éget,
Szerelmedet, mi véget sosem érhet.
Véget érni?! Ok reá semmi nincsen,
Hiszen te vagy az én drága kincsem.
Kincs vagy nékem, drága szentem,
Királynő vagy az én szememben,
Királynő, kinek szépsége elvakít,
S kinek lágy hangja teljesen megvadít.
Szerelmed olyan nékem, mint egy álom,
És azt, hogy felébredjek, sohasem várom.
Karjaidban ringass engem, erre kérlek téged,
Azért, hogy e gyönyörű szép szerelem sose érjen véget!