Dalszöveg
Amiről nem írok az a szívemnek érdektelen,amiről nem írok azt már mélyen eltemettem.Egész életemben vándorként tévelyegtem,mentem,mentem,de mindig eltévedtem.Voltak álmok,kitűzött célok,és csak reméltam,hogy rátalálok,arra az útra,amit oly nagyon kerestem.Magam mögött hagytam bánatomat,és hittem boldog lesz életem,de valahogyan kedvemet szegte,valami ami reménytelen.Ahogyan itt állok,és bele gondolok mélyen,az egész életemet egy rossz történetnek érzem,Ebben a történetben,ami csodás volt az a két szép gyermekem,akik bearanyozták fajdalmas életem.Amiről nem írok,azt magamban őrzöm,és védem,amiről nem írik,az maradjon az én emlékem!Most már tudom,hol hibáztam,-nem is értem!Miért éltem másokért,hiszen így nem is éltem!