Nádfedeles házikóban élek

Nádfedeles házikóban élek. Hozzáfűznek régi szép emlékek. Ott láttam meg én a napvilágot. Bármerre is járok, hazavágyok.

Édesanyám ahol dajkált engem. Árgus szemmel én őrá figyeltem. Hallottam a szíve dobbanását. A nagy csendben édes kedves szavát.

Azok a sok boldog órák, percek. A szívemben mélyen bennem élnek. Kitörölni onnan nem is lehet. A testéből lettem én kisgyerek.

Ő szült engem erre a világra. Nem lettem volna nélküle soha. A jelenben múltammal kell élni. Nem tudnám őt soha elfeledni.
A jelenben múltammal kell élni. Nem tudnám őt soha elfeledni. Soha elfeledni.


Nádfedeles házikóban élek. Hozzáfűznek régi szép emlékek. Ott láttam meg én a napvilágot. Bármerre is járok, hazavágyok.

Édesanyám ahol dajkált engem. Árgus szemmel én őrá figyeltem. Hallottam a szíve dobbanását. A nagy csendben édes kedves szavát.

Azok a sok boldog órák, percek. A szívemben mélyen bennem élnek. Kitörölni onnan nem is lehet. A testéből lettem én kisgyerek.

Ő szült engem erre a világra. Nem lettem volna nélküle soha. A jelenben múltammal kell élni. Nem tudnám őt soha elfeledni.

A jelenben múltammal kell élni. Nem lehet őt soha elfeledni. Soha elfeledni.