Színdarab

Színt vallok. Hangot adok. Én vagyok.

Színem minden szinten színez,
A Világ vásznába csodákat pettyez.
Szívem sorstollát mártom eme színörvénybe,
Boldogan festem, mit tükröz Életem csillagösvénye.

Hangom rezgése emeli lelkem,
Dalom csengése öleli szívem.
Szívem dobbanása oltja a szomjat,
Nyújtsd ki a kezed, ölelj hát társat.

Én vagyok a Csodám alkotója,
E csodás színdarab halhatatlan tagja.
Egységben játszva a mindenséggel,
Összeölelkezve a magosság egységével.

Lelkem színez, dalom szívlel, a vagyok ölel.

A MOST ölelésében látod meg a pillanat varázsát.
Dobd le magodról a külvilág béklyóját.
Ami bent, az úgy kint.
A béklyó a jel, hogy engedd ki szárnyaid.
Az ecset, mellyel festesz, szent és áldott,
Mert ez ajándék, mit magod e világba hozott.
Élni és szeretni jöttél, hagyd a szenvedést hátra.
Mint Főnix madár, emelkedj nap, mint nap a magasba.
Szívlelked ragyogása vértezi erőd,
Eme fény elűz minden sötét felhőt.
Emlékezz, tudsz mindent, ott van benned.
Szeress, ölelj, s a Csodád engedd.