B. B. Nala: Amikor a tündér dala száll

Számomra a csönd ébredése halk, szerelmes éji zeneszó,
A vágyálmokat dal kísérje, ha a kék fátyol csillag-hullató.
Lázas, éji vallomás az álom, ha felcsendül a dal,
Elvarázsolt pillantásom egyesül a vágy csillagaival.
Csillagokat fűz a láncra, ám a csillag soha nem fogy el,
Érzem, arcodat meglátva, titokzatos gyönyör rabol el.
Szerelmem dal csendülése, amikor álom csillaga hull,
Lázas dobbanás a szívbe, mit az éj-tündér játszva dalol.
Álmok titkos hangszerén át felcsendül a halk, éji zene,
Elvarázsol a csillag-lánc, dalom elfojtott gyönyör heve.
Te vagy az én ébredésem, amikor a hajnal muzsikál,
Teérted dobban a szívem, amikor a tündér dala száll.
Vallomásom kéklő fátyol, kísérti a halk, szerelmes éjt,
Dallal kelti fel álmából az örök vágy csillagtengerét.
Mit tehetnék én, Szerelmem, ha neved hallom a hangszeren át,
Vágy dala vagy a szívemben, rabul ejt és hozzád köt a lánc.
Nevedet suttogom százszor, érzem, hogy a gyönyör utolér,
Egyetlen perc elvarázsol, dalom vagy, ha elmúlik az éj.