Csendben sírtam, mikor senki sem látott, mosoly mögé zártam a fájdalmat. A lelkem tele volt törött álmokkal, és féltem, hogy egyszer elfáradok végleg.
Annyi kimondatlan szó égett bennem, annyi „miért” maradt válasz nélkül. Erős voltam, mert annak kellett lennem, de belül csak egy ölelésre vágytam végül.
Refrén És ha hallanád a szívem hangját, tudnád, mennyit bírt már el. Minden könnyem egy néma vallomás, hogy túléltem, bár összetörtél. Nem látták, mennyire fájt, nem tudták, mit rejt az éj — de még a legmélyebb sötétben is élt bennem egy halvány fény.
Musikstyle
Emotional sad piano ballad with soft female vocal, slow tempo, intimate and heartfelt, cinematic strings including expressive violin, deep and haunting, powerful yet delicate chorus.”