Sadnes

Elemészt a fájdalom, de bírnom kell
Bár nehéz ez a teher amit cipelni kell
És nem látja senki amit magamban hordok
Hosszú ideje igazán nem vagyok boldog
Hogy hogy mennek a dolgok?
Köszönöm remekül
Csak idegesít, hogy semmi sem sikerül
Jobb lenne máshol, jobb lenne elmenni
A boldog percből kicsit holnapra is eltenni.
Jó lenne átlag ként élni nekem is
És nem cipelni ezt a terhet, ezt a kínt.

Refrén:
Régóta vágyom a jobb napokra
De újra kelt a reggel csalatkozva
Szörnyen fáj, nem bírom már
Holnap talán jő a kegyes halál

Strófa2:
Meg feszülve küzdök minden egyes nap
De nincsen már erőm, tovább kitartsak
Sok tervem volt még, rengeteg álom
De nem hiszem hogy ezt tovább csinálom
Sakk matt, a játszmámnak vége
Magányosan nézek mimdig fel az égre
Senki sem ért, senki sem szeret
Nem vagyok más csak egy szám kivetett
Akit megtipor az ég, a föld, a mindenség
Ki hontalan árva, kinek nincs menedék
El fáradt lelkem pihenni vágyik
El lepett egy szomorú árnyék

Refrén:
Régóta vágyom a jobb napokra
De újra kelt a reggel csalatkozva
Szörnyen fáj, nem bírom már
Holnap talán jő a kegyes halál