Letépett álmok

Letépett álmok a zsebemben
Összegyűrt fényképek, rég elvesztem
Ha nyúl felém egy kéz, belerúgok
Hisz gyengének látom azt is, aki süllyed, mint én, de kiáltni tud

**Híd**
Mi lenne, ha most hazamennék?
Ha kimondanám: „elfelejtettem, ki is lennék”
Ha leraknám mind, ami bennem éget
És nem a várost vágnám szét, hanem végre a láncaimat, amiket húznak a mélybe

**Refrén**
Düllöngök az éjszakában, szét árnyékolt a határ
Minden szó egy gyenge szikra, ami bennem lánggá áll
Belekötök
félig mindenki,

**Lezárás**
Az utca elcsendesül, hajnalt hoz a szél
A neonfény helyén szürke reggel kél
Fáradt szememben kérdések rezegnek
Ma is ugyanaz leszek-e, vagy egyszer tényleg felébredek?