كلمات
Egy régi iskolapad,
Hol sok álmunk született,
Nyári napfény csillan,
Emlékek szőtte szívünket.
Barátok körülöttem,
Nevessünk még egyet,
De az idő elszállt,
Már csak búcsúzunk veled.
Búcsú a Szent Jánosból,
Szívem mélyén hordom a múltat.
Vége a mesének, de az emlék örök,
Egymásra nézünk és tudjuk: mindennek örülök.
nyolc év tanulás,
Megannyi közös álom,
A folyosón hallom még,
Az ölelések harmóniáját.
A tantermekben nevetés,
Könnyekkel teli búcsúk,
Felnőttek lettünk hirtelen,
nincs többé gyermekkorunk.
Búcsú a Szent Jánosból,
Szívem mélyén hordom a múltat.
Vége a mesének, de az emlék él,
Egymásra nézünk és tudjuk: végleg elválunk még.
(Bridge)
Hová megy majd mindenki?
Más városokban keresnek otthont.
De ha néha visszanézek...
A barátság mindent túlélhet majd!
Sok-sok éven át tartó vágyak,
a jövő még előttünk áll.
a Szent János falai között
gyökerezik minden álmunk talán.
tudom hogy valahol mindig találkozunk még!
Búcsú a Szent Jánosból,
tudjuk jól itt hagyunk mindent;
a szívünkben örökre ott maradsz és visz minket az élet új irányba.