Rózsánk

Hány év telt el azóta, hogy csókod varázslás,Te itt voltál, jóban-rosszban, az én Krisztinám,Nem e világi szépséged, felbecsülhetetlen,A sors küldte, nem kétséges, ó drága kislányom.

]Hajad fújja a szél, mint álomkeringő,Minden rosszat elűztél, ó drága szerelmem,Ez egy hirtelen boldogság, mért nem tudtam eddig,Hol voltál, drága Krisztinám, a szívem vár még.

Túlélünk mindent együtt, tűzön, vizen át,Féltékeny lesz majd mindenki, hogy mit éltünk át,Túl túl a hercegnőm, te és anyád vagytok a mindenem kislányom,Nincs feltétel, mert így vagytok jók, az életem szíve.

Hajad fújja a szél, mint álom te úgy jöttél ,Minden rosszat elűztél, ó drága szerelmem,Ez egy hirtelen boldogság, mért nem tudtam eddig,Hol voltál, drága Krisztinám, a szívem vár még.

Két élet értelme, az útunk összefonódik,Te vagy az én szívverésem, örök álmom,Ó, drága kislányom, veled minden szép,Krisztinám, örökké szeretlek, ez a mi mesénk.