Családi Hímnusz

(1. Versszak - A sziklák, akikre építkezünk)
Lassan jár a mutató, az évek csendben telnek,
De e ház falai között a szeretet fényei felelnek.
János nagypapa a biztos pont, a családért dolgozik régen,
A tisztaság a lelke, s ha megpihen az este szélben,
Egy hideg sör mellett néz körül, s megnyugszik a válla,
Ő a mi oltalpunk, a Gyüre ház sziklája.
Katika nagymama a konyhában szívét-lelkét adja,
A finom főztet és a sütit az asztalra rakja.
De a legszebb dolga mégis a féltő gondoskodás,
Mert a kis Márk unokát neveli, ez a legszebb hivatás.
(Refrén - Lassú, szárnyaló és mélyen megható)
Mert a Gyüre család a legszebb menedék,
Bármit hoz a sors, nekünk ez a mindenség!
Kéz a kézben járunk, a szívünk összeér,
A mi közös otthonunk minden kincsnél többet ér!
(2. Versszak - Szárnyak, utak és a boldog jövő)
Szabina lányunk a magasba vágyik, ha teheti, útra kel,
A repülős országjárás a szenvedélye, a kék égbolt felel.
De tudja jól, a felhők felett is van egy biztos pontja,
A fészek, ahová hazavárja a családja és a múltja.
Dávid fiúnk a földön pörög, edz, sportol és küzd a célokért,
Büszkén vezeti az autót, mindent megtesz a szeretteiért.
Erős és határozott, de a szíve tiszta arany,
Benne a Gyüre-vér ereje megbonthatatlanul ott van.
Közben a kis Márk unokánk az óvodát imádja,
S otthon a játékautóit büszkén sorba rakja.
Gyűjti a kis kocsikat, velük játszik boldogan a szobán át,
Ő a mi jövőnk, a legféltettebb, legkisebb csodánk.
(Refrén - Erőteljes, érzelmes csúcspont)
Mert a Gyüre család a legszebb menedék,
Bármit hoz a sors, nekünk ez a mindenség!
Kéz a kézben járunk, a szívünk összeér,
A mi közös otthonunk minden kincsnél többet ér!
(Outro - Halk zongoraszó, nagyon lassú, érzelmes lezárás)
János, Katika, Szabina, Dávid és a kis Márk...
A mi történetünk egy egész életen át vár.
Köszönöm, hogy vagytok nekem... a mi családunk.