Lyra

Egy város csendjéből indult a hang,
hetvenhat nyarán született meg a dal.
Vers volt a szó, nem dísz, nem álruha,
gondolat élt bennünk, s él ma is, mint valaha.

Utakat jártunk termeken és tereken át,
iskolák, színpadok és nyarak alkonyán.
Gyerek kacagott, felnőtt hallgatott,
a vers így mindig hazatalálhatott.

Ötven év – egy hang maradt,
nem múlt idő, csak egy pillanat.
Amíg egy szó zenévé válik,
Líra szól – és bennünk lakik.

Költők szava, itt szól a szív alatt,
klasszikus gondolat, mai pillanat.
József Attila sorai nyomán
magunkra leltünk minden dal során.

Arcok jöttek, arcok mentek el,
de az igaz szó mindig énekel.
Kimondani azt, ami hamis nem lehet,
versben mondani el az életet.

Ötven év – egy hang maradt,
nem múlt idő, csak egy pillanat.
Amíg egy szó zenévé válik,
Líra szól – és bennünk lakik

Ötven év – egy hang maradt,
nem múlt idő, csak egy pillanat.
Amíg egy szó zenévé válik,
Líra szól – és bennünk lakik