Kavasu

1. Verze
Kint sötétbe burkolóznak a régi magyar házak,
De idebent a Kavasuban a falak is lángolnak.
Kizárjuk a zajt, az ajtót magunk mögött behúzva,
Csak te meg én maradtunk erre az éjszakára.
Ami itt történik velünk, az mind itt is marad,
A külvilág a küszöbön túl teljesen leszakad.
Pre-Chorus
Én vagyok a titkos ember az éjszakában,
Akihez eljöhetsz, ha elvesztél a nagyvilágban.
Pipázgatunk, szívogatunk, érezzük a tüzet,
Ma éjjel senki más nem szabhat nekünk határt és teret.
Refrén
Mert én vagyok a titkod, én vagyok a szeretőd!
A lüktető éjszakában a legbiztosabb erőd!
Amit mástól nem kapsz meg soha többé,
Azt csak tőlem, és csak tőlem kapod mindörökké!
2. Verze
Éjjel hallom, hogy dübörög a hangom
Csattog a lánc, amit a földön húzol.
Minden határunkat ma éjjel lebontom,
Amíg a testünk a sötétben lángol.
Nem kell már a szó, csak a tiszta ösztön,
A bőröd illata a levegőben száll.
Légy a rabom ma ezen a földön,
Ahol a külvilág már sosem talál ránk!
Pre-Chorus
Mert én vagyok a titkos ember az éjszakában,
Akihez eljöhetsz, ha elvesztél a nagyvilágban.
(Lélegzetvételnyi csend, a zene megáll egy pillanatra...)
Refrén
Mert én vagyok a titkod, én vagyok a szeretőd!
A lüktető éjszakában a legbiztosabb erőd!
Amit mástól nem kapsz meg soha többé,
Azt csak tőlem, és csak tőlem kapod mindörökké!
Bridge
Dübörög a vér, a láncok csattognak,
Az árnyékok a falon egyre vadabbak.
Nincs visszaút, és te nem is akarod,
Amikor a lelkem a testedre lakatod.
Gitárszóló
(Nagyon sötét, torzított, sikító gitár, alatta a láncok ritmusával)
Refrén
Én vagyok a titkod, én vagyok a szeretőd!
A lüktető éjszakában a legbiztosabb erőd!
Amit mástól nem kapsz meg soha többé,
Azt csak tőlem, és csak tőlem kapod mindörökké!
Outro
Csak tőlem...
Csattog a lánc...
A te titkos embered...
Amit mástól nem kapsz meg soha többé...
Csak én vagyok a szeretőd.
(A lánccsörgés és a mély basszus lassan elhalkul a sötétben)