Orsi

ÁPRILIS FÉNYE

Április tíz, egy régi tavasz,
fény született, s nevet kapott az igaz.
Varga Csaba lánya, Gabika kincse,
Orsolya érkezett – a világ lett színesebb tőle.
Első gyermek, mosoly az égen,
Csabika követte őt négy évvel.
Nevetés nőtt minden lépteden,
már akkor tudta az idő: különleges vagy nekem.

Mert te vagy a szívem otthona,
a napfény minden hajnalon.
Te vagy négy fiunk csodája,
az álmom minden dallamon.
Orsi, több mint húsz éve már
kéz a kézben, boldogan,
jobb feleséget kívánni sem lehet,
te vagy az én mindenem.

András, Márkó, Dominik, Olivér,
négy név, négy csillag, egy szívben él.
Ahogy öleled őket, tanítod az életre,
ott látom benned a legszebb erőt, a szeretetet.
Vidám vagy mindig, gyönyörű hölgy,
mosolyodban megpihen az idő.
Anya vagy, aki mindent megért,
s feleség, aki mellett a világ kerekké ért.

Mert te vagy a szívem otthona,
a napfény minden hajnalon.
Te vagy négy fiunk csodája,
az álmom minden dallamon.
Orsi, több mint húsz éve már
egymást választjuk újra és újra,
a szerelmünk nem múlt idő,
hanem örök, élő csoda.

Ott van Csabi papa, nevet vele a világ,
dolgos keze nyomán épül minden tovább.
A vicc sosem fogy el, bár fáradt az ég,
munkában és mosolyban mindig ő az első még.
Gabi mama az, akire számítani lehet,
szíve erős bástya, tartja a lelket.
Ha baj van, ott áll, ha öröm, vele teljes,
Orsi anyukája – biztos pont, végtelen.
Gyurika mindenből tréfát csinál,
jogi doktor, mégis nevetni tanít már.
Kelet és nyugat, utak és csodák,
bejárja a földet, de a szíve mindíg haza talál.
Ica mama kimondja, amit kell,
de mindig a jót látja, bármi jöjjön el.
Kártya mesél, kövek gyógyítanak,
szavai mögött a tiszta szeretet van.
Wili papa csendben ül a fotel mélyén,
hallgat, figyel, szemeiben ezer regény.
Nem szól sokat, de minden benne van,
csendje többet mond, mint ezer hang.

Gyökerek tartanak, szárnyak visznek tovább,
te vagy a híd múlt és jövő között, Orsikám.
Apró kezekből álmok nőnek csendben,
van, aki már repül, van, aki most indul el.
Tegnap még mind kicsik voltak, ma már más a kép,
külön utak hívják őket, de a szívünk együtt él.
Veled nézem végig minden léptüket,
kíváncsian várva, mivé formálja őket az élet.

És ha egyszer megállna a szó,
csak néznélek csendesen,
mert minden, amit mondani kell,
ott van a szemedben nekem.
Boldog születésnapot, szerelmem,
ígérem újra, itt és most:
amíg lélegzem, melletted állok,
örökké társad – hűn, igazán.