Szeretlek

Versszak 1
Kávé kihűlt, hétfő reggel van,
a város szürke, bennem hangzavar.
Minden kérdez, minden beleszól,
de te rám nézel, és elhallgat a múlt.

Pre-refrén
Mondják, mit kéne, mit nem szabad,
de nem éltek még ilyen pillanatot.
Ha minden ellenünk fordulna ma,
te akkor is maradsz, én tudom.

Refrén
Mert te vagy Máté, én meg én vagyok,
két hibás lélek, mégis itt ragyog.
A világ zajos, de köztünk csend,
ha fogod a kezem, minden rendben ment.
Nem kell tökéletes, csak igaz szó,
ketten a zajban – ez rólunk szól.

Versszak 2
Volt, hogy féltem, volt, hogy fájt,
mások szemében mindig túl nagy láz.
De mikor nevetsz, elhiszem megint,
hogy nem baj, ha nem ért meg senki itt.

Pre-refrén
Nem ígérek mesét, se nagy csodát,
csak hogy maradok, ha nehéz a világ.
Ha kérdezik, miért pont te,
csak annyit mondok: mert vele lehetek én.

Refrén
Mert te vagy Máté, én meg én vagyok,
nem tökéletes, de szívből dobog.
Ha esik az eső, vagy dől a fal,
mi állunk még, ha minden más felad.
Nem kell hangos, csak őszinte szó,
ketten a zajban – ez rólunk szól.

Híd
Ha egyszer elengednél a félelem,
mondd, hogy maradjak, és maradok veled.
Nem kell tudni, mi lesz holnap után,
csak ma legyünk mi – tisztán, bután.

Utolsó refrén
Te vagy Máté, én meg én vagyok,
ha ellenünk a világ, mi akkor is vagyunk.
Nem nagy történet, csak két szív dobog,
de nekem ez a dal: te meg én, örök nyomot hagyok.

Outro
Ketten a zajban, halk szívdobbanás,
ha minden elnémul, ez marad másnak már.