Vas ember és a tűz

Vas ember jön, lobban a láng,
hozzuk a szemetet, indul a mág.
Rakjuk a kupacot, csap fel a tűz,
füst száll az égre, ez nem csak dísz.

Kemények vagyunk, mint a vas a kézben,
szikra pattan, ég a térben.
Nem állunk meg, csak tolunk előre,
mindent eltüntetünk lángos erőre.

Vas emberrel égetjük a szemetet,
porrá lesz minden, semmi sem felel meg.
Lángba borul, ami útban áll,
ha velünk jössz — itt csak a tűz a király.