Hogy, s mint van a magyar nép? Országunk ugye még teljesen ép? Persze, hogy országunk még olyan ép, Hisz teljesen olyan, mint egy szép kép.
Magyarnak lenni sokszor oly nehéz, De mégis egyben nagyon is merész. Magyarként születtem, magyarként halok, Országunk emlékére egy szép virágot adok.
Az ősi Szittyaország területére lépve, Megéreztem, hogy a talpam a földre ére. Bármely ellenségtől itt már a Szittyák védelmeztek. Sok szeretettel, lágyan dédelgettek.
Elérkezett a nap, hogy elhagyjam az országot, Ez okozott énnekem nagyon sok szomorúságot. Megesküdtem, hogy országomhoz hűséges maradok, Míg idővel, egyszer csak valahol valahol el nem pusztulok.