A mi életünk

A mi életünk nagyon szürke,nem történik semmi;
Nem szeretünk sehol máshol,csakis otthon lenni.
Egyformák a napjaink,a pihenésnek élünk;
Ha együtt vagyunk,higgyétek el,semmitől sem félünk.
Beszélgetünk,tévét nézünk,így telnek a napok;
Mostanra már az igényeink nem is olyan nagyok.
Néhanapján kirándulunk,fagyizni azt szeretünk;
Ha lenne kedved,eljöhetnél te is egyszer majd velünk.
Aztán mikor télre fordul,bejönnek a hidegek;
Begubózunk mi a házba,mint a régi öregek.
A kandalónál üldögélünk és teát kortyolunk;
Folyton csak az elmúlt szép évekre gondolunk.
Fogjuk egymás ráncos kezét,megmutatjuk a világnak;
Az egyszerű emberek ennél többet nem is kívánnak.