Nem is éltem más tájon

Amióta megszülettem,nem is éltem más tájon;
Ez a falut minden helytől sokkal jobban imádom.
Itt jártam ki iskoláim,ideköt a családom;
Ezt az érzést mindenkinek tiszta szívből kivánom.


Bábonymegyer kicsi falum szeretlek én téged;
Kívánom,hogy tedd boldoggá kedves-kicsi néped!


Dimbes-dombos lankáidon jajj de sokat jártam;
Elmondom,hogy álmaimban,mindig csak ezt láttam.
Virágos rét,csörgedező Koppány víze símogat;
Elfeledem,ha itt vagyok mindenegyes gondomat.


Bábonymegyer kicsi falum szeretlek én téged;
Kívánom,hogy tedd boldoggá kedves-kicsi néped!



Itt a nap is erősebben villan ki az égből;
Ezt a látványt megjegyeztem nagyon-nagyon régről.
Bizakodva nézek újra meg újra a jövő elébe;
Átadom a lantot gyermekeink áldott kétkezébe.


Bábonymegyer kicsi falum szeretlek én téged;
Kívánom,hogy tedd boldoggá kedves-kicsi néped!
Mutasd nekik Isten útját,hogy harcoljanak érted;
Így az utad felfelé,sohasem ér véget.