Kóborolsz mint a szél.Tóth Ágnes verse.

Mi fáj úgy ide bent
mikor a magány megtalál?
Mondd milyen érzés az
ha senki sem vár?

Tudod-e hinni a holnapot
ha szökik a pillanat
Tudsz-e hinni a reggelbe
ha az éjszakád átsírod ?

Megtalálod-e önmagad
lelked magányába?
Ha keresni kell azt az utat
mi neked nyújt vigaszt?

Kóborolsz mint a szél
tavaszi rügy között.
S nem tudod már megtalálni
szíved hova rejtőzött.

Csak dobbanását hallod
zöld lombú fák fölött.
Utána nyúlnál éltednek
de már nincs út szemed előtt.