Pop

Lábam alatt forró a homok,
A nap rám nevet, szinte dalol,
Szél fújja szét a gondokat,
A világ most csendben hagyhat.

Leszarom a világot, most én jövök,
A parton fekszem, és végre nem pörgök,
Nincs naptár, nincs szabály, csak a sós levegő,
És ez a rohadt jó nyár – az élet menő!

Mangó és só, ez maradt belőlem,
Napégette bőr és valami, ami nem örök, de mégis bennem.
Te meg csak nevetsz, mintha tudnád rég,
A szabadság nem egy cél – hanem egy íz, ami néha él.

A nap égeti a szívem, de csak nevetek.
Az élet igazságtalan de ennyit elviselek.
Mi a fene folyik itt, mindenki rohan
Instagram- mosoly belül pedig por van.


Koktélszagú a levegő, a zene lusta,
A parton mezítláb sétál egy gondolatcsomag-űző banda.
Nem kell ma se válasz, se wifi, se terv,
Csak ez a kis semmi, ami végre tényleg jelent.

Mangó és só, ez maradt belőlem,
Napégette bőr és valami, ami nem örök, de mégis bennem.
Te meg csak nevetsz, mintha tudnád rég,
A szabadság nem egy cél – hanem egy íz, ami néha él.

Dobok a távolban, lassú tűz a homokon,
A világ túl sok, de ez a nap: pontosan jó.
Táncoljunk némán, két pulzusra hangolva,
Nem számít holnap – a perc most van, pont ma.


Lábujj a homokban, zene a távolban,
Toes in the sand, music somewhere behind,
Az élet elfér egy pohárban,
This life fits in a drink with lime.
Nem kérdezem, ki vagy – elég, hogy vagy,
I won’t ask who you are – just stay as you are.
Ez a pillanat a mi szabálytalan dalunk, vad.

Talpam alatt lassan hűl a föld,
The ground grows cooler under my feet,
És minden, ami eddig fájt – most elcsendesült.
And all that hurt just finds retreat.
Táncoljunk a nap maradék fényében,
Let’s dance in what’s left of the light,
Ne legyen célunk – csak ez az éj ma night.

Mangó és só, ez maradt belőlem,
Napégette bőr és valami, ami nem örök, de mégis bennem.
Te meg csak nevetsz, mintha tudnád rég,
A szabadság nem egy cél – hanem egy íz, ami néha él.