tisza és duna

Forrásból jön…
Víz, ami lát, víz, ami hall…
Mozog, lüktet… nem áll meg.

[Verse 1 – a Duna]
Hideg kövek, osztrák hegyek,
Csendből indul, még nem remeg.
Cseppekből lett ritmus-lánc,
Duna lüktet, árad, tánc.

Pulzus városokon át,
Pozsony, Bécs, és Budapest lát.
Éjben fénycsík, nappal zaj,
Híd alatt üzen a zaj:

[Hook – Drop előtt]
Duna fut, Duna húz,
Kéken villan, mint a fúzió-lúg.
Hét határ, egy sodrás,
A Fekete-tenger hívja már.

[Chorus – Drop / Táncos rész]
Víz vagyok –
Mozgás vagyok –
Forrásom ég, végem a só.
Két test, két út –
Duna, Tisza –
Találkozunk, mikor lejár az óra.

Víz vagy, vér vagy –
Térkép a szíved,
Hullámod kód, amit az idő írt meg.

[Verse 2 – a Tisza]
Kárpát-völgy mélyén születik,
Tűlevelűk alatt rejtezik.
Csöndes hangon kezd mesélni,
Tisza álmát nem lehet félni.

Szegednél lágy, de már erő,
Száz kis folyó lett belőle nő.
Találkozik a nagy testvérrel,
Egy hullámban, egy zenével.

[Bridge – Lassan építkező, effektezett]
Tisza.
Duna.
Két ritmus, egy sors.
Együtt futnak.
Együtt tűnnek.
Fekete-tenger – reboot, force.

[Chorus – ismétlés / variációval]
Víz vagyok –
Hanghullám vagyok –
A múltam hegy, a jövőm só.
Két folyó, két történet –
Tánc a tenger felé vezet.

[Outro – lassulva, glitch-es effektekkel]
Duna…
Tisza…
Örök áramlás.
Nem kezdődik…
Nem ér véget…
…csak átalakul.