Kőbányai Targoncások

[Verse]
Kőbánya mélyén, nincsen némaság,
Targonca zúg, ez nem vidámság,
Zsiga üvölt, veszett kutya harap,
Koko beosztást gyárt, rettegés nap-nap.
[Verse 2]
Gyula a depóban, terhekkel játszik,
Zé műszak végét várja, éj már taktik.
Palackban méreg, kézben sörös doboz,
Így gördül a hét, minden nap ott vacog.
[Chorus]
Zsiga ordít, mintha lánc széttörne,
Mindenki lesben, szívet veretne.
Csomagolt a jövő, konténerhez láncolva,
Koko nézi mindet, naptára bevésve sorra.
[Verse 3]
Dreher sörgyár, terjed szag és füst,
Zé a számoknak mestere, szisszen a sörmű.
Koko a főnök, retteg tőle mind,
Háturól figyel, a láb mindig kész lépni mind.
[Verse 4]
Gyulánál raklap, súlyos minden gond,
Huzat rángatja, mint elhunyt tavaszi lomb.
Műszak vége, Zé sóhajt, süpped rekeszébe,
Fű közt fekszik, nyugalom teste nem talál rá helybe.
[Chorus]
Zsiga ordít, mintha lánc széttörne,
Mindenki lesben, szívet veretne.
Csomagolt a jövő, konténerhez láncolva,
Koko nézi mindet, naptára bevésve sorra.