Minden elmulik egyszer

Mond csak, gondolsz -e még néha rám?
Vagyok -e számodra egy jó barát?
Gondolsz -e még azokra a napokra, mikor még együtt voltunk?!
Érzed -e még ajkadon milyen forró volt csòkunk?!
Tudod, minden elmúlik egyszer!?
Némán egy sötét sírban fekszem!
De még a hűvös föld alatt is rád gondolok!
Te vagy az a lány, akit szerettem nagyon!
Most, azt kérded magadtól, hogy miért is lett vége?!
Mond csak, az a sok rossz tényleg meg érte?!
Meg érte, hogy már nem vagyok neked?!
Hogy már nem vagyok melletted és nem fogom kezed?!
Szürke sírom előtt állsz, most halkan!
Halkan suttogod, hogy csak én haljam!
Örökké szerettelek és szeretni foglak!
Az emléked örzöm magamban!