Érezd

Szomorú éjszakák és szomorú nappalok, ahogy az elveszett gyerek vilany oltás utan még hazafelé gyalog, ,
Nem tudni miért csak múlnak a hajnalok,
Ahogy a legrosszabb érzésed a cél felé andalog.
Emeled fel a fejed én glóriát rakok,
Hiszen neked senki de valakid vagyok,
Ahogy fejed felett ùjra valami ragyog,
Szíveden lassan a boldogság dadog.