B. B. Nala: Mint perzselő Napkorong

Szerelmes vallomás, mit vágy madara dalolt,
Arany mandalába írtam a mondatot.
Mely múlhatatlan vágyam úgy tükrözi,
Akár a máglyaként éledő Nap tüzét.
Hogyan mondjam el, hogy számomra mit jelent,
Arany mandalába írtam a végtelent.
Hiszen terólad szólnak a múló napok,
Dallá vált a szélben, mit el nem mondhatok.
Megtöri a csönd rejtett varázslatát,
Sugarad áthatja az arany mandalát.
Csak én érthetem, számomra mit jelent,
A Nap máglyaként éled az alvó Föld felett.
Hisz a perc gyönyöre folyton bennem ég,
Vágy madara csendíti fel énekét.
Olyan a szerelmem, mint perzselő Napkorong,
Arany mandalába írtam a mondatot.
Hisz a szenvedély dallá vált lelkemen,
Szerelem madara csendítette fel.
Te vagy nekem a dal a nyár évszakán,
Úgy szálljon hozzád, mint Nap felé a szárny.
Tüzes sugarat szórva az alvó Föld felett,
Arany mandalába írtam a végtelent.