Lélek sziget

Verse1
A léleknek nagy teher egy kapcsolat vége,
az ember csak bámúl, ilyenkor lefelé a mélybe.
Nem tudja hogy holnaptól mit fog csinálni,
De egyben biztos hogy csak őt fogja várni !
Verse 2
jövőbe nézve már nem lát se szépet és jót,
csak a lélekszigetről lassan távozó hajót.
a balkéz még talán reá vissza integet,
De a jobbal már keresi az új szigeteket
Verse3
Miközben ő még a parton a végtelen tengerre néz,
Talán csak képzelete játszott, hogy vissza intett e kéz.
Ezért boldogságában mást nem is tehetett,
reménykedve azonnal vissza integet.
Verse4
Ilyenkor, őrlődik a belső és összeomlik világod
Ahogy omlik össze sajnos csak kívülről látod,
A szárazföld a parton mi eddig stabil volt,
távolban már el is tűnik búcsúzó hajód.

Verse 5
A köd leszállt, és szürke lett az ég,
könnycsepp, a parton pár megmaradt emlék
A hajó mely itthagyott, lassan el halad,
Hátra hagyva végtelennek tűnő vágyakat

Verse 6
Fel nem tudja fogni, hogy kerülhetett ide,
párját elcsábította, egy bűbájos ige
Beletörődve sorsába végül így vélekedett,
ígéreténél, valaki nagyobb igéretet tett.

Verse7
merre tart újjával a távolba mutatja
rég nem látszik már, távozó hajó tatja.
Arca a pásztázásba, teljesen bele fagyott,
lába elött a hullám csak felvert habokat hagyott.
Verse 8
hullámokra írrták, már látni sem akarták,
Kérdéseire a VÁLASZt az árnyékok takarták.
Hogy éljen így tovább, mindig csak őt várja,
A legjobb az lenne ha szívét most bezárja !