Azapám poros útja

Régi a múlt, nem fakul az emlék. Szobám falán ott lóg még a fénykép. Visszavágyik a szívem a múltba. Hol születtem voltam én ringatva.
A jó apám poros útját járom. Nem jutott más ezen a világon. Édesanyám jut most az eszembe. Hol álomba borultam a kezébe.
Mesélt nekem minden áldott este. Elringatott engem a bölcsőbe. Vele volt szép, gondtalan az élet. Édesanyám köszönöm én néked!
Rád gondolva könnyes a két szemem. Elment távol, vissza nem tér sosem. Nagy űrt hagyott a szülői házba. Fényképe még ott lóg a szobámba.

Nagy űrt hagyott a szülői házba. Szívemben van örökre bezárva. Örökre bezárva.


A jó apám poros útját járom. Nem jutott más ezen a világon. Édesanyám jut most az eszembe. Hol álomba borultam a kezébe.
Mesélt nekem minden áldott este. Elringatott engem a bölcsőbe. Vele volt szép, gondtalan az élet. Édesanyám köszönöm én néked!
Rád gondolva könnyes a két szemem. Elment távol, vissza nem tér sosem. Nagy űrt hagyott a szülői házba. Fényképe még ott lóg a szobámba.

Nagy űrt hagyott a szülői házba. Szívemben van örökre bezárva. Örökre bezárva.