Blues

Agyadból facsarják tudásodat,sajnálják tőled az izgalmakat.
Várod,hogy jöjjön a jó,s a bú por lesz a véged és hamu,
Márványba nem írják arcod s neved, örülsz ha egy lány elmegy veled,
nem bánt az élet hajtsd el a bút álmaid véges, tovább nincs út.
Gondjaid nincsenek az élet nem húz, az élet az élet egy bles.
Hidegen ,forrón háborúzunk, földünkre, s magunkra nem gondolunk.
Városok, falvak álarc mögött, szívekbe hidegség, fagy költözött,
Maszkokba bújt már az egész világ szívverés nem hallik álarcon át.
Ha kétségbeesésed tudata szét zúz, az élet az élet egy blues.