Sett Béla Csapása

[Verse 1]
Belépek, és a terem rögtön kisebb lesz,
nálam a csend is csak egy rosszabb vereséghez lesz.
Sett vagyok, nem szépfiú, én vagyok a vágás,
ha te vagy a nagy arc, én vagyok az igazságás.

Két kéz, mint a verda, ha falnak csapja az éj,
te csak beszélsz sokat, én meg elintézem, hogy félj.
A mellkasom térkép, rajta régi harcok nyoma,
nálad a nagy száj, nálam a számla, meg a kárhozat sora.

Nem kell koronám, mert a tömeg úgyis tudja,
aki velem szembe áll, az a saját esőjébe futja.
Te emelt fővel jössz? Jó, majd lehajtva mész ki,
az én ütéseim olyanok, mint amikor a büszkeség széthullik részekre, kész, ki.

Nálad a terv? Papír. Nálam a megoldás: öklök,
ha én mosolygok, abból általában valaki rögtön költöz.
A ringben király vagyok, kívül meg a baj szobra,
te a jövőbe nézel, én meg már ott vagyok, hogy most te bukj ma.

[Pre-Chorus]
Hallod a nevem?
Ez már jel.
Belépsz a fénybe,
de itt jön a jel.

Meglátod a szemem,
és véged van, testvér.
Amit te „keménynek” hívsz,
az nálam csak kezdés még.

[Chorus]
Sett, Sett, a csapás nyoma
egy ütés, és elcsuklik a szoba.
Sett, Sett, a csapás nyoma
nálad a nagy hang, nálam a súlya.

[Verse 2]
Nem vagyok hős, csak az, aki túlélte a mocskot,
a mélyből jövök, ezért is ütök akkorát, hogy roskadj.
Minden hegem emlékeztet: innen nem visz a panasz,
ha az élet megnyomott, én visszanyomtam, ez az igaz.

Te számolsz velem? Rossz matek, rossz tétel,
míg te a kifogást keresed, én már fogom a végét.
A stílusom keményebb, mint a kopott beton széle,
a te „nagy terved” elég egy sarkon kóborló szégyennek, tényleg.

Nem kell hozzá show, hogy lássák, ki itt a főnök,
egy pillantás, és a bíró is tudja, ki lett a földhöz.
A szavak nálad dísz, nálam a szó csak előjel,
ha én mondom, hogy vége, az úgy zárul, mint egy törvénnyel.

A rajtam lévő nyomok nem gyengeség, hanem árak,
minden ütésből épültem, ezért vagyok ilyen ravasz ma.
Te vagy a zaj a sarokból, én vagyok a törés a falban,
amikor megérkezem, a magabiztosságod egyszerre válik hamuvá, porrá, marad.

[Chorus]
Sett, Sett, a csapás nyoma
egy ütés, és elcsuklik a szoba.
Sett, Sett, a csapás nyoma
nálad a nagy hang, nálam a súlya.

[Bridge]
Mondd csak, ki vagy te, ha nincs mögötted a zaj?
Én akkor is állok, ha minden út csak szétfut majd.
Aki velem táncol, az érzi a valóság szagát,
egy utolsó mozdulat, és megszűnik a nagy arc varázsa.

[Final Chorus]
Sett, Sett, a csapás nyoma
egy ütés, és elcsuklik a szoba.
Sett, Sett, a csapás nyoma
nálad a nagy hang, nálam a súlya.

Sett, Sett, a