Lélekbuborék

Egy ideje már buborékban élek, amit a Tudatalatti Én védőpajzsa épített.
Az anyaga nem tégla és cement, ez az a fal amit a lélek emelt.
Nincs se ajtaja,se ablaka, nem szűrődik át rajta a valóság bűzlő illata.
Csak néhány információ áramlik át, hogy védje alkotója tudatát.
Hogy mi bonthatja le azt nem tudhatom sokan azt mondják csak az akaratom.
De idebent nekem biztonságos mégha olykor-olykor nagyon is magányos.
A világ viszont már nem vonzó számomra,még maradok egy kicsit a lélekbuborékba zárva!