K

Öt éve fut ez a sztori, nincs róla plakát,
Túl sok jelenet, amit nem látna a család.
Nem volt szerződés, csak egy laza „oké”,
Aztán valahogy mindig együtt értünk haza, nem?
Voltak esték, mikor túl hosszú lett az út,
Meg reggelek, mikor kérdés volt: „ez most mi volt, amúgy?”
Ha szétesett minden, valaki rendet rakott,
Nem eltűnt, nem kiabált, csak összefogott.

Na most mondd meg, vajon kiről szól ez a dal?
Nem mondok nevet, túl egyértelmű lenne azonnal.
Ha hallgatod, és kicsit mosolyogsz rajta,
Lehet, hogy rólad van szó — majd kiderül karácsonyra.

Buliból vita? Klasszik forgatókönyv,
De sosem lett belőle napokig tartó köd.
Valaki mindig leült beszélni előbb,
Nem igazságot keresett, csak megoldást, tök nyugodtan.
Én többet tanultam ebből, mint bevallanám,
Hogy nem mindig az a win, ha neked van igazad, ám.
Ha túl sok lett, nem hagyta, hogy elússzon,
Inkább röhögtünk rajta később, mint hogy eldurvuljon.

Na most mondd meg, vajon kiről szól ez a dal?
Öt év, sok zaj, de valaki mindig maradt.
Nem nagy hős, nem főszerep, csak stabil pont,
Aki nélkül pár sztori nem lett volna ilyen jól elrontott.

Ha kérdeznék, hogy ki ez az ember pontosan,
Azt mondanám: „ismerős… de nem mondhatom, bocsi van.”
De ha egyszer leesik, úgyis röhögsz rajta,
Mert tudod, hogy ez nem véletlen, hanem közös munka.

Szóval boldog karácsonyt annak, aki sejti,
Aki összerak, mikor szétesne minden kicsit.
Ha magadra ismersz, az nem véletlen jel —
Nyuszi a sarokban, bálna a fejben él.
Iskolai páros feladat, túl sok közös kör,
Mindig ugyanaz a „jó, akkor együtt, jössz?”.
Ha ezekből bármi ismerős neked,
Akkor nem kérdés, kiről szól ez a vers.