Már hideg van

Már hideg van

Hideg, északi szél fúj,
jeges tócsák kacagnak,
szürke felhők árnyékában,
a Napnak tükröt tartanak.

Nézem a meleg szobából,
mégis úgy markolja szívem,
s a hideg lesz rabláncom,
lesz átkozott bilincsem.

A vízpart csendje most
még csendesebb lesz talán,
nem zavarja meg a horgász
nem lesz hal az asztalán.

Még kin hópelyhek
táncolnak, lelassul a pillanat,
mintha a csend mosolyába
rajzolna fagyos ráncokat.

Most a tél győzött
lassú vér lüktet ma már
a kabát alatt.