A

A kopottlábú a mezőket tátott szájjal járja,
Ismeretlen még neki a napraforgó tábla.

Budai ficsúrunk nem ismeri a gazt,
Mikor a finom kis kezével, megérinti azt.

– Mi ez? – kérdi. – Napraforgó?
– Nem, bazdmeg, egy dudva!
Tiszta Szégyen, hogy egy tanult ember
Még ezt sem tudja.

Ő az, aki okoskodik, de buta, mint az tök,
Harmincötös IQ-val akar lenni a miniszterelnökötök.

Soha Tisza! Tiszta szégyen már ez az országra,
Ahogy ez az empé cuppan a brüsszeli Urszulára.