Remény a porban

Verse 1:
Egy világ, hol a fény elhalványul,
Az álmok közt sötét árny lapul.
A népek kiáltása már csak egy szél,
A múlt emlékeként tűnik el a tér.

Chorus:
Álmok a porban, hol senki se hallja,
Az igazság vágyát a nép egy ként akarja,
Vérző szívek, mit nem hallhatunk,
Egy globális álom, ahol mind meghalunk.

Verse 2:
Hová lett az élet, hová lett a cél?
hová lett a kánaán, mit mindenki remél?
A határok eltűntek, de mi maradt?
Csak a kultúrák harca és a nép harag!!!

Chorus:
Nézd a várost, fényei ragyognak, mint régi álmok.
Alszik a nép és új világot álmod.
De az új világ csak rabigát hozhat,
mert a globalisták már mindent eloroztak

3. vers:
Hiszékenyek vagyunk, mert a remény az csak álarc,
Kik bízni mernek, de soha nem látnak.
Tudatlanságuk csak nehéz láncokat von,
Csendben sétálunk a hazug szavakon.

4. vers:
Minden választás egy újabb csapda,
A jövőnkért harcolunk de semmi haszna.
Elhisszük a mesét, hol mindenki mosolyog,
De a valóság mélyén már senki sem fog.

chórus
Hazug szavak átka, mit nem felejtünk el,
fájdalmas képek, mikor az igazság jön el.
Reménytelenség árnyékában élünk,
reményt keresve, hátha egyszer el jő egyik este.

Híd:
És ha egyszer felébrednék,
mind azt látnánk tisztán végre.
hogy nincsenek álmok csak hazugságok,
de ha harcolunk az talán új világot hoz .

refrén:
Hová lett az élet, hová lett a cél?
hová lett a kánaán, mit mindenki remél?
A határok eltűntek, de mi maradt?
Csak a kultúrák harca és a nép harag!!!