Üres utcákon

Verse: Egy diszkóban, ahol a villogó fények simogatják testem, körülöttem lányok, barátok, ismerősök. A tömeg, szinte egyszerre mozog. Egy pillanatra megálok és érzem ahogy a zene, a lelkembe hatol. És a testem átveszi minden hangját. Ez olyan érzés ami semmihez sem fogható. Ahogy magával ragad a zene, szinte mágnesként vonz. Ha, nem érne véget ez a pillanat, az egész élet egy boldog nap lenne.
Refrén: Hajnalban, üres utcákon hazafelé, gondolatok ezrei cikáznak a fejemben, egy lány gyönyörű mosolya, még élénken él bennem.
Verse: Már csak reggeli nap sugara simogatják testem, de messziről, még mindig hallom a zenét!