Amikor a százados úr parancsolt

Én is voltam fiatal, de régen volt. Amikor a százados úr parancsolt. Telt az idő megváltozott a világ. A szívemet a lányok már tiporják. Az élet útját járom én be felnőttem. Sok szép kislány ott él már a szívemben. Bármit mondanak én rólam nem zavar. Nem bírok én néha – néha magammal. Visz a szívem a két lábam előre. Néha – néha megbotlok egy gödörbe. Ha megbotlok, én mindig talpra állok. Segítenek rajtam a szép kislányok. Életemet nem cserélném senkivel. Ahogy élek nekem ez így megfelel. Egyik helyről a másik helyre járok. Még is szeretnek engemet a lányok. Feláldozom értük én az életem. Bevésődnek mélyen ők a szívemben. Minden este én másik lányra vágyok. Egyik helyről a másik helyre járok.

Minden este én másik lányra vágyok. Egyik helyről a másik helyre járok. Egyik helyről a másik helyre járok. A másik helyre járok.




Én is voltam fiatal, de régen volt. Amikor a százados úr parancsolt. Telt az idő megváltozott a világ. A szívemet a lányok már tiporják. Az élet útját járom én be felnőttem. Sok szép kislány ott él már a szívemben. Bármit mondanak én rólam nem zavar. Nem bírok én néha – néha magammal. Visz a szívem a két lábam előre. Néha – néha megbotlok egy gödörbe. Ha megbotlok, én mindig talpra állok. Segítenek rajtam a szép kislányok. Életemet nem cserélném senkivel. Ahogy élek nekem ez így megfelel. Egyik helyről a másik helyre járok. Még is szeretnek engemet a lányok. Feláldozom értük én az életem. Bevésődnek mélyen ők a szívemben. Minden este én másik lányra vágyok. Egyik helyről a másik helyre járok.

Minden este én másik lányra vágyok. Egyik helyről a másik helyre járok. Egyik helyről a másik helyre járok. A másik helyre járok.