Kink

Fél éve járok, mindig késésben,
Körmösöm vár rám, én meg úton éppen.
Szembeszomszéd, hát ez milyen dolog,
Átmegyek hozzá, aztán ott ragadok!

Fagyiztunk már este, nevettünk nagyokat,
Fehér Monster a kézben, fogyasztjuk a poharakat.
„Ma időben jössz?” – kérdezi nevetve,
„Persze, persze!” – aztán fél órával később érkeztem megint be.

Hej, Körmösöm, húzd rá, hadd szóljon!
Fehér Monster legyen mindenhol!
Kártyát vetünk, nézzük a jövőt,
A cigánykártya megint előjött!

Üzenet! Levél! Váratlan öröm!
Na mondd már, mit lát a kártya, Körmösöm!
Ha kevés a pénz, majd lesz szerencsém,
Ha meg nem, hát fagyizunk egyet a végén!

Kiterítve az asztalon a lapok,
Én meg izgulok: „Na, mit kapok?”
Remény, Utazás, aztán Bosszúság,
Mondom: „Na jó, ez már megint én vagyok, hát!”

Jön a Szerelmesnő, mindenki néz rám,
Én meg csak mondom: „Ez biztos valaki más!”
Nevetés tör ki, borul az egész jóslás,
A Körmös szerint ebből még nagy mulatás lesz!

Hej, Körmösöm, húzd rá, hadd szóljon!
Fehér Monster legyen mindenhol!
Kártyát vetünk, nézzük a jövőt,
A cigánykártya megint előjött!

Zsámoooo
„Hol vagy már?”
„Mindjárt ott vagyok!”
„Mióta mondod ezt?”
„Hát… egy ideje.”

Hej, hej, Körmösöm, szembeszomszédom!
Fél éve nálad mindig megtalálom
A fagyit, a Monster-t, a jóslatot,
Meg azt a sok kínos pillanatot!

Ha a kártya azt mondja: Váratlan öröm,
Én tudom, mi lesz: megint megyek a Körmösömhöz!
Húzd rá, cigaaaany, hadd legyen hangos,
Mert nálunk még a késés is hagyományos!