Maradj

tűlángnyelvek
szórt holdszilánkok
te látsz engem
éjszaka palástom

mikor is lettél a démonom
ott az erők alatt
mikor is lettél az angyalom
késpenge ég maradt

kicsit részegek, formás
hegyek
a szél igazítja utra
mindegyiket

mikor is lettél kísérőm
ebben az utazó végtelenben
mikor is lettél a megidézőm
visszahajtott ismeretlenben

kicsit részeg az élet, hogy kibírja
hogy élünk még mindig
mindig visszasírva

kicsit álmos, néha émelyeg
öleled a vánkost, álmod
mindig egy

mikor is lettél az árnyam
a fényem, a másik oldalam
nem tudom mit vártam
de jó hogy itt maradsz