Lassú utcák semmi extra

1. versszak
Az este lecsorog az ablak üvegén,
a város halkabb, mint a gondolat bennem ég.
Fények úsznak, mint a régi emlékek,
nem sietek sehová, egy darabig el leszek.

A cipőm alatt a járda ismerős,
minden repedés egy múltból jövő köszönés.
Nem keresek választ, se új irányt,
csak hagyom, hogy vigyen ez a laza áramlás.

Refrén
Lassú utcák, semmi extra,
nem rohanunk, nincsen stressz ma.
Levegőt veszek, minden megvan,
itt és most, pont ebben a percben.

Lassú utcák, halk a város,
nem kell több, ha minden világos.
Nem hajt semmi, nem visz messze,
jó itt lenni, így, ebben.

2. versszak
Nincs nagy sztori, nincs fordulat,
csak egy nap, ami csendben halad.
Felkeltem, levegőt vettem,
valahogy mindent a helyére tettem.

Zsebemben cash van, az arcomon egy félmosoly,
nem fáj semmi, de mégis azt érzem
A világ most nem kér, nem akar,
csak együtt lélegzik velem, lassan,

Refrén
Lassú utcák, semmi extra,
nem rohanunk, nincsen stressz ma.
Levegőt veszek, minden megvan,
itt és most, pont ebben a percben.

Lassú utcák, halk a város,
nem kell több, ha minden világos.
Nem hajt semmi, nem visz messze,
jó itt lenni, ebben.

3. versszak
A gondok nem tűntek el végleg,
csak ma nem kérnek figyelmet.
Elférnek csendben a sarokban,
amíg én vagyok ebben a nyugalomban.

Az utcák lassúak, mint a gondolat,
minden lépés egy halk mondat.
Nem kiabál bennem semmi hangos,
ez az este nem sürget, nem rángat.

Bridge / lecsupaszított rész
Nem kell messze menni, hogy jó legyen,
néha elég, ha itt maradsz velem.
Nem kell több szó, nem kell jel,
csak hagyni, hogy múljon el.

Utolsó refrén (kicsit hosszabb)
Lassú utcák, semmi extra,
mégis bennem marad ez ma.
Nem volt nagy nap, nem volt zaj,
de pont ezért volt igazán bajtalan.

Lassú utcák, halk a fény,
nem akarok több lenni .
Ha kérdeznéd, mi volt a jó:
ez az egész – ahogy volt.