Pünkösd

Pünkösd, egy ház, s egy szív dobbanása,
Együtt voltak, a félelem elszállt.
Égre néztek, várták a csodát,
A szeretet új tüzét, ami megvált.

Zúg az ég, mint orkán ereje,
Lángnyelvek táncolnak, a szívünk tele.
Szent Szellem száll le, a lelkünk ébred,
Szeretet lángja, ami örökké éget!

Nyelvek szólnak, nem értjük a szót,
De érezzük a lényegét, a tiszta jót.
A falak lebomlanak, a szív kitárul,
A szeretet ereje, mint a nap sugárul.

Zúg az ég, mint orkán ereje,
Lángnyelvek táncolnak, a szívünk tele.
Szent Szellem száll le, a lelkünk ébred,
Szeretet lángja, ami örökké éget!

Nem számít a múlt, nem számít a bűn,
A szeretet mindent felülír, ez a gyönyörű tűz.
Újjászületünk, egy új kezdet vár,
A Szent Szellem ereje, ami minket megtart.

Zúg az ég, mint orkán ereje,
Lángnyelvek táncolnak, a szívünk tele.
Szent Szellem száll le, a lelkünk ébred,
Szeretet lángja, ami örökké éget!

Éget, éget, a szeretet éget,
Pünkösd lángja, ami soha nem téved!
Éget, éget, a szeretet éget,
Örökké ég!