Nehéz

Vers 1)
Volt, hogy hittem, minden véget ér,
ha egyszer elmegy, már nem jön több fény.
De most tanulok újra járni,
a múlt már nem tud rám kiáltni.

(Pre-refrén)
A tükörben más néz vissza rám,
nem az, ki fél, csak egy álmodó talán.

(Refrén)
Új nap jön, és én nem félek már,
ha esik is, a szívem most kitár.
A múlt marad, de nem visz le,
mert bennem él egy új mese.

(Vers 2)
Volt, hogy sírtam, mikor nem láttam célt,
de most a könnyem már tisztára mért.
Minden sebem egy új dal szava,
minden fájdalom most haza talál.

(Pre-refrén)
A szél suttogja: „menj tovább”,
hisz benned ég még annyi láng.

(Refrén)
Új nap jön, és én nem félek már,
ha esik is, a szívem most kitár.
A múlt marad, de nem visz le,
mert bennem él egy új mese.

(Bridge)
Álmokból építek új világot,
nem rejtem el többé az arcot.
Aki voltam, az is én,
de most végre értem, mi a fény.

(Utolsó refrén)
Új nap jön, és én mosolygok rád,
a szívem súgja: „megérte várni már.”
A múlt marad, de nem fáj úgy,
mert belőlem nő ki az új.