Szólnak a dobok

Hajnalban kel, mikor más még álmodik, Áron már dobol, a ritmusban láng lobog. Ütő a kezében, szíve diktálja, Minden ütem egy történet világa.

Áron a dobos, a színpad ura, Hangja a szél, mi messzire fújja. Dübörög a lábdob, szól a pergő, A zene vele él, nem csak egy eszköz.

Bandája figyel, ő vezeti őket, Mint kapitány, ki viharban evez. Dobja a szív, a tempó a lélek, Áron zenéje mindent elérhet.

Áron a dobos, a színpad ura, Hangja a szél, mi messzire fújja. Dübörög a lábdob, szól a pergő, A zene vele él, nem csak egy eszköz.

Ha csend ül a tájra, ő megtöri azt, Egyetlen ütéssel újraindítja a táncot. Nem csak zenél, ő mesél nekünk, Minden dobütés egy érzés, egy szép üzenetünk.

Áron a dobos, a ritmus királya, Szívből játszik, nincs benne hiba. Színpadon táncol a fény és a hang, Áron zenéje örökké marad.