A BALERINA-2025.

Nyugszik a nap le, jő a sötét,
várja az este, éjnek ölét.
Vége a napnak, álmos a lét,
kél fel az álom, álma a tét.

Ébred a csillag, ég dala szól,
égen a csillag így araszol.
Kékre befestve fénylik az ég,
csillog a sátra, készül a szép.

Éjszaka csendje vár, s a remény,
mámoros álma száll ma felém.
Halk zeneszóval engem igéz,
szól hegedűje, táncol a kéz.

Ringat az álom, álmodom én,
angyal meséje száll ma felém.
Múltnak a titka az éji remény,
színpadi tánca ma végre enyém.


Tárul a függöny, éled a kép,
lépked a lányka, táncol a Szép.
Röpköd a csillag, álom e lány,
égi a tánca, égi talány.

Nyúlna a kéz, de inti le csend,
száll el az álom, éj szava cseng.
Mély hegedűje pengeti húrt,
élet varázsa, már csak a múlt.